Ahol a malac nem túr...

Harcsa bácsi köztudottan szereti a pénzt. Van egy hatalmas kofferja, amit egy elsüllyedt hajóban talált, abba teszi minden összekuporgatott pénzét. Kérdezhetnétek, honnan van annyi pénze, hogy csak egy kofferban fér el? Harcsa bácsi lakáskiadással foglalkozik. Az elsüllyedt hajó egykori kabinjait adja ki jó pénzért családos és egyedülálló halaknak. Ha valaki nem tud fizetni, úgy kipenderíti, hogy az uszonya nem éri a földet. Most Pontyékon a sor. Ők Harcsa bácsi utolsó bérlői. Amikor beköltöztek, még csak ketten voltak: Ponty és Pontyné. Ahogy azonban születtek a pontyporontyok és emelkedett a lakbér, egyre nehezebben jöttek ki Ponty fizetéséből.

- Sajnálom, fel is út, le is út - közölte Harcsa bácsi a családdal, amely még aznap elköltöztek egy kisebb lakásba.

- Hú, de rossz idő van!

- Hű, de rossz ez a sajt!

- Hű, de rossz ez a forrásvíz!

Hűderossznak sosem tetszett semmi, mindennap talált valami panaszkodni valót.

Egy szép nyári nap az egér és barátja sétálni mentek. Hűderossz annyira belemerült a siránkozásba, hogy észre sem vette a fölöttük köröző egerészölyv árnyékát.

- Menekülj! - kiabálta barátja és az ég felé mutatott. Hűderossz szíve a torkában dobogott és barátja után vetette magát egy szabadon tátongó üregbe. Az egerészölyv csalódottan körözött fölöttük egy darabig, majd jobb zsákmány reményében odébbállt.

Hűderossz és barátja végre kimerészkedtek.

- Hű de jó, hogy ezt megúsztuk! - sóhajtotta Hűderossz és életében először mindennek tudott örülni. Ha hiszitek, ha nem, soha többé nem panaszkodott.